Betöltés

CLAAS traktorok a cégnek és a magángazdaságba is

B. Kovács László riport

Egy cégvezető a leghatékonyabb gépeket igyekszik választani, de ha saját magának is ugyanolyat vesz, azzal igazolja, hogy minden szempontból a legjobbnak tartja. B. Kovács László a CLAAS mellett döntött.

Mintha átoksújott vidéken járnék, az autót dobáló, hepehupás útról abnormális felhőszakadások és szélviharok sújtotta földekre látni, minden vizes, mint a szivacs. Beérkezve a Békés megyei Ecsegfalvára, az Agroecseg Kft. telephelyére, amely duplán látszik a betont elárasztó víz tükröződésében, szembe ötlik a gabonatároló minapi orkánban megtépett teteje, amely kárt tett a szomszédos épületben is. Károsodott a betárolt termény, biztosítási ügy lesz.

Ilyen körülmények között mutatkozik meg, ki a kemény és optimista ember, aki zokszó nélkül viseli el a megpróbáltatásokat. B. Kovács László ügyvezető igazgató nem panaszkodik, csendes beletörődéssel vázolja körülményeiket. Hozzájuk is szokhatott, hiszen miután, 1977-ben, megszerezte Szarvason öntözéses meliorációs szakmérnöki diplomáját, 1989-ben Ecsegfalvára került dolgozni a téeszhez. A termelőszövetkezet hamarosan megszűnt, korlátolt felelősségű társasággá alakult, amelyet azóta is László vezet. „Túl vagyunk a fénykoron, a mostani földtörvény miatt a cégek a ’futottak még’ kategóriában versenyeznek, nem vásárolhatnak termőföldet. A földek errefelé, észak-Békésben, rossz vízgazdálkodású kötött talajúak, az időjárástól függően mocsárszerűen átáznak, vagy éppenséggel beton-keményre száradnak. Perc-talajnak hívjuk az ilyet, mert rendkívül rövid ideig felel meg az állapota ahhoz, hogy normálisan megműveljük. Aranykorona-értéke húsz körüli, rettentően nehéz dolgozni benne, termőképessége viszont korlátozott. Harminc-negyven százalékos a differencia a környék szerencsésebb területeihez képest.” Nem valami derűs a kép…

Mintha átoksújott vidéken járnék, az autót dobáló, hepehupás útról abnormális felhőszakadások és szélviharok sújtotta földekre látni, minden vizes, mint a szivacs. Beérkezve a Békés megyei Ecsegfalvára, az Agroecseg Kft. telephelyére, amely duplán látszik a betont elárasztó víz tükröződésében, szembe ötlik a gabonatároló minapi orkánban megtépett teteje, amely kárt tett a szomszédos épületben is. Károsodott a betárolt termény, biztosítási ügy lesz.

Ilyen körülmények között mutatkozik meg, ki a kemény és optimista ember, aki zokszó nélkül viseli el a megpróbáltatásokat. B. Kovács László ügyvezető igazgató nem panaszkodik, csendes beletörődéssel vázolja körülményeiket. Hozzájuk is szokhatott, hiszen miután, 1977-ben, megszerezte Szarvason öntözéses meliorációs szakmérnöki diplomáját, 1989-ben Ecsegfalvára került dolgozni a téeszhez. A termelőszövetkezet hamarosan megszűnt, korlátolt felelősségű társasággá alakult, amelyet azóta is László vezet. „Túl vagyunk a fénykoron, a mostani földtörvény miatt a cégek a ’futottak még’ kategóriában versenyeznek, nem vásárolhatnak termőföldet. A földek errefelé, észak-Békésben, rossz vízgazdálkodású kötött talajúak, az időjárástól függően mocsárszerűen átáznak, vagy éppenséggel beton-keményre száradnak. Perc-talajnak hívjuk az ilyet, mert rendkívül rövid ideig felel meg az állapota ahhoz, hogy normálisan megműveljük. Aranykorona-értéke húsz körüli, rettentően nehéz dolgozni benne, termőképessége viszont korlátozott. Harminc-negyven százalékos a differencia a környék szerencsésebb területeihez képest.” Nem valami derűs a kép…

A mostoha sorsú régióban a Kft. 630 hektárján és teljes körű bérmunkában további 450-en termelnek kalászosokat, napraforgót, kukoricát és szóját, ez utóbbit csak maguknál. A bérmunka azért is előnyös, mert ha szomszédos a tábla egy sajáttal, a nagyobb méret miatt hatékonyabban művelhető. A területek 95 százaléka nyolc kilométeres sugarú körön belül van, nem sok a vonulás, de azért vannak szántók Karcagnál és Kisújszállásnál is. Ami a művelés jellegét illeti, a tavaszi vetések alá beforgatják a talajt, a kalászosok alá nem.

Nyilvánvaló, hogy arrafelé stratégiai kérdés az erőgép-választás. A régi MTZ traktorok közül még megvan néhány, épp bálavillával látok egyet, könnyebb feladatokra megfelelnek, és gazdasági okból szolgálniuk kell, amíg lehet. Továbbszolgáló egy tip-top állapotú Rába Steiger is, amelyet az új ár hatvan százalékának megfelelő összegből tökéletesen felújítottak, Cummins motorral és Alison félautomata váltóművel. Alkatrészbányaként a párja szolgál. Ám előre látható az obsitos vezérgép élettartamának vége, ezért idejében elkezdték az állomány felfrissítését.

A kilencvenes évek eleje óta CLAAS kombájnokat használnak, így bőven adódott lehetőség megismerni az AXIÁL szolnoki telephelyének üzletkötőit és szervizeseit. A szolgáltatást nagyon jónak, rugalmasnak és felhasználóbarátnak találták, ezért, amikor, körülbelül tíz éve, le kellett cserélni korábbi traktorjukat, a CLAAS-nál kötöttek ki. Azt a gépet sokáig használták, teljes megelégedésre, de idővel megint lépni kellett. MTZ-jük kiváltására tavaly vásároltak egy ARION 530-at, vetésre, kultivátorozásra, szállításra használják. Kétezer üzemóra alatt a legcsekélyebb probléma sem volt vele – a traktorosok viszont úgy érezték, hogy mennybe mentek, hiszen komfortban, automatizálásban, ergonómiában ég és föld a különbség. Olyan nagynak érzik az előrelépést, mint sokkal korábban az átállást a fülke nélküli traktorokról Zetorra, MTZ-re. Ez a modern nagy traktorok megjelenésének egyik nagy, pozitív hozadéka, véli az igazgató.

A még nagyobb AXION 940 idén, aratás után csatlakozott márkatársához, így még nem sok tapasztalatot szereztek vele, de a kezelője és B. Kovács László is elégedett vele. Szántani, lazítózni, hengerrel vagy anélkül tárcsázni fognak vele. Komoly előnye a 340 lóerős motorteljesítménnyel tartható ideális munkasebesség, és az ebből következő kiváló művelési minőség. A teljesítményhez képest kedvezőnek találják a fogyasztását, nagyobb adatbázis híján annyit tudnak mondani róla, hogy az 500 literes tank gázolajtartalma elegendő egy 14 órás műszakra, azaz körülbelül negyven hektár tárcsázására, hengerrel.

Kimenni az átáztatott határ sártengerébe természetesen nem lehetett a hatalmas, patyolat-tiszta géppel, de álló helyzetben azért beültem a fülkéjébe. Rögtön szembe ötlött a Trimble kormánykerék. Kérdésemre a cégvezető elmondta, hogy a precíziós gazdálkodásban látják a jövőt, eddigi megfigyeléseik szerint egyszerű kezelni a rendszert, és elmaradnak a fölösleges üresjáratok. A táblák felmérése még folyamatban van, de azért tervezik az automatikus kormányzás beépítését a kisebb traktorba is. Komoly probléma, hogy „a földek egy része, amelyen dolgozunk, nem stabil bérlemény, négy-öt év hozamadataira lenne szükség az előrelépéshez, de kérdés, hogy összejön-e annyi. Ha eljön az ideje, újabb kombájnt már hozamtérképezéssel állítunk be.”

B. Kovács Lászlónak van egy kisebb saját földje Kisújszálláson, ugyanazokat a növényeket termeszti, mint az Agroecseg Kft. Megművelésére, mindenes traktornak, idén vett az öreg MTZ mellé egy használt 160 lóerős CLAAS Arion 640-et az AXIÁL-tól, négyezer üzemórával. Nemhogy agyonstrapálva nincs, kimondottan nagyon jó az állapota. Maga az igazgató úr nem ül gépei volánjához, de személyes tapasztalatszerzés céljából azért elkíséri embereit. E visszajelzések arról győzték meg, hogy jó választás volt a cégnek és magángazdaságának is ugyanattól a márkától, a CLAAS-tól bevásárolni.